A figyelmetlen és szófogadatlan gyermek viselkedésének hátterében az esetek legalább 30 százalékában nem szembeszegülés vagy lustaság áll, hanem olyan problémák, melyek a gyermeknek magának sokkal több nehézséget jelentenek, mint a környezetük számára. Ilyenek a hallással vagy a beszédészleléssel kapcsolatos zavarok, amelyek ma már felismerhetők és kezelhetők. Arról nem beszélve, hogy a felnőttek megértőbb hozzáállása már önmagában is sokat javíthat a gyermek viselkedésén.
A The Times cikke egy újszerű, hallással kapcsolatos problémára hívja fel a figyelmet. A példaként felhozott kisfiú, Ben kiskorától küzdött valamilyen hallási nehézséggel, de komolyabb gondok csak az iskolában jelentkeztek. Tanára azt gyanította, hogy Ben hallássérült lehet, és elküldte hallásvizsgálatra, az eredmény azonban teljesen normális lett. Szülei rengeteg szakirodalmat kutattak át, és számos vizsgálatra vitték el a fiút, mire sikerült megtudni, hogy úgynevezett Auditory Processing Disorder (APD)-ben szenved, ami a gyerekek körülbelül tíz százalékát érinti.
Az APD inkább figyelemzavar, mint hallási rendellenesség: abban, hogy mennyire tud figyelni az érintett gyerek, nagy szerepe van az adott körülményeknek, mert a zajos környezet például nehézséget okoz a számára. Bennel a kommunikáció szemtől szembe jól működik, de teljesen elveszett a tömegben. „Amikor 8-10 gyerekkel egy születésnapi összejövetelen vagyunk, akkor fogalma sincs arról, hogy mi zajlik körülötte. Csak nézi az arcokat, és egy kis késedelemmel nevet" - meséli az apa. Ben hang- és zajérzékeny is, ami azt jelenti, hogy utálja a tűzijátékot, és hajszárítót sem lehet bekapcsolni mellette, bár - érdekes módon - ez egyáltalán nem befolyásolja zenei érzékét, a kisfiú ugyanis két hangszeren is játszik.
Az APD-ben szenvedőknek nehézségeik vannak a beszéd és az utasítások megértésével, és az olvasással. Bár gyógyítani nem tudják, sok olyan lehetőség van, ami javíthat a helyzetükön. Például az osztálytermekben egy gyerekre szerelhető adóvevő készülék használatával kiszűrik a háttérzajt. Számítógépes programok is segíthetnek azzal, hogy olyan játékokat alkalmaznak, amelyek megjutalmazzák a tanulókat, ha jól ismerik fel a hangokat, és pontosan követik a képernyőn megjelenő utasításokat. Az angliai Hallás Kutató Intézet (MRC Institute of Hearing Research) országszerte 1600, 6-11 év közötti gyereket vizsgál, hogy többet lehessen megtudni az APD-ről, számol be a The Times cikke.
A hazai kutatások alapján (Dr. Gósy Mária, Dr. Csépe Valéria és mások) az ilyen jellegű problémák kapcsán három fő területet fontos kiemelni: az első a viszonylag ritka hallási túlérzékenység, a második a sokkal gyakoribb beszédészlelési elmaradás vagy zavar (ebben egyes kutatók szerint a tanulók 30%-a érintett), és a sok esetben ezzel együtt járó nyelvi tudatossági probléma. Gyakran ez utóbbi húzódik meg a diszlexiás tünetek mögött is.
A gyermek beszédfeldolgozási folyamatának működése meghatározhatja a tanulásban való sikerességét vagy sikertelenségét. Ez alapvetően két szinten megy végbe, amely egymástól elválaszthatatlan egységben működik. Az alsóbb szintek működésének eredménye a beszédészlelés. A felsőbb szinteken a beszéd megértése zajlik. Ha valamely alsóbb szint sérül, az információ feldolgozása részleges vagy nem megfelelő módon megy végbe. Ez pedig hatással van a megértési folyamatokra is.
A gyermekek beszédészlelési képességeinek fejlődésére többféle tényező is negatív hatással van: például az állandó, magas zajszint (városi, forgalmas utak mellett), az elektronikus eszközök nagy mértékű (például televíziós alapzaj) vagy nem megfelelő használata (például fülhallgatós magnó hallgatása magas hangfrekvencián), de a gyakori megfázás, náthás állapot és középfülgyulladás is káros lehet. Ezek főleg a kiskorú gyermekek fejlődésében idézhetnek elő elmaradást, zavarokat, s ezt később már nehéz orvosolni.
A nyelvi tudatosság egyik jelentős tényezője az a képesség, mellyel megkülönböztetjük egymástól, és helyes sorrendben érzékeljük a beszéd hangjait és más nyelvi egységeket, például szótagokat. A kisgyermekek öt-hat éves korban még nem képesek egy szó hangjainak felismerésére és tökéletes azonosítására, azonban az azonos hanggal kezdődő és végződő, vagy rímelő szavak, szótagok kiválasztására igen. Tehát a szótagok tudatos felismerése megelőzi az olvasást, míg a hangok tudatosítása csak az olvasás kialakulásának eredményeként jön létre.
A fent vázolt folyamatok sérülésére több tényező is utalhat. Ilyen például, ha a gyermek gyakran nem hallja meg a hozzá intézett szavakat; sokszor visszakérdez; beszédfejlődése megkésett; az új szavakat torzítja; különféle beszédhibák; viselkedési problémák (hiperaktivitás vagy túlzott visszahúzódás); olvasási nehézség.
Ha időben észrevesszük ezeket a tüneteket, akkor nagyobb esély van az akadályozó tényezők kiszűrésére és korrekciójára. Hazánkban egyre több helyen, például nevelési tanácsadókban, iskolákban logopédusok vagy fejlesztő pedagógusok révén elérhető az ún. GMP (Gósy Mária Percepció) diagnosztikai vizsgálat, mely a beszédészlelési problémák feltárására alkalmas, és hozzáférhetőek különböző fejlesztési technikák is (Pl. Gósy, M. (1994) A beszédészlelés és a beszédmegértés fejlesztése (szóban és írásban) iskolásoknak. Budapest: NIKOL GMK).
A legfontosabb azonban a szemléletváltozás: szülők és pedagógusok egyaránt vegyük figyelembe, hogy a figyelmetlen és szófogadatlan gyermek viselkedésének hátterében gyakran nem szembeszegülés vagy lustaság áll, hanem olyan problémák, melyek a gyermeknek magának sokkal több hátrányt és frusztrációt jelentenek, mint környezetük számára. Megeshet, hogy olyan dolgokat várunk el tőle, amelyekre egyszerűen nem képes. Ne utasítsuk el türelmetlenül, és ne „írjuk le" azt, aki nehezen kezelhető, hanem tegyük meg érte a tőlünk telhetőt...
2008. április 16. Tudósklub
